Az a bizonyos nagybetűs első nap

Most keltem fel és jelenleg 06:30 van. Nagyon sietnem kell mert csomó papírt el kell intéznem, de jelenleg azt se tudom hogy mit csináltam hogy mindent egyszerre kell csinálnom mert az öcsémet el kell kísérnem az általános iskolájába nekem meg kéne találnom a gimit ahová járok szóóval hosszú reggelem lesz. Belenéztem a ruhás szekrényembe és láttam azt a ruhámat amiben akkor voltam utóljára mikor utóljára találkoztam Kentinnel . . . tudom hülyén hangzik hogy azóta nem vettem fel, de úgy éreztem hogy akkor leszek képes felvenni, ha valami fontos lesz és úgy döntöttem ma lesz az a nap mikor felveszem. Valahogy így néztem ki.

 Tudom nem az a sulis ruha vagy ilyesmi, de én tuti nem veszek fel kabátot meg farmeret mert van minimum 30 fok!

Most értem be a suliba és nézek jobbra-balra hova menjek egyszer csak egy diák nekem jött.

-Bocsánat nem volt szándékos! (mondtam bocsánatkérően)
-Semmi baj! Gondolom te Regina vagy nem? (a kérdésére csak bólintottam) Én Nataniel vagyok, de mindenki Nat-nak hív.
-Ok akkor szia Nataniel én ugye Regina vagyok és mindenki Regi-nek hív és mellesleg nem csak Regi vagyok, hanem el is vagyok tévedve. Tudnál segíteni?
-Persze gyere velem. Én vagyok a DÖK elnöke megnézzük a papírjaidat hogy rendbe van-e utána mehetsz ok? (közbe bementünk egy terembe ahol nem voltak sokan)
-Persze ráérek.
~elintéztük a papírjaimat kimentem a teremből, és akkor nekem jött még egy fiú de jó hogy ma mindenki engem talál meg csak azért hogy nekem jöjjön nade mindegy a fiú nagyon hogyis mondjam katonai stílusa volt?~

-Jaj bocsáss meg nem direkt vo- (nem tudtam befejezni a mondatom mert elég furán nézett rám és csak azt látszott rajta hogy valamit mondani akarna de valamiért nem tud mit, de végül csodálkozva, de ő is megszólalt amit nem gondoltam volna az arckifejezése miatt)
-Jázmin?!
-Nem biztos összekeversz valakivel én Regina vagyok. (mondtam határozottan, de közben megállt bennem az ütő)
-Nem akarsz kijönni velem az udvarra, mert itt túl sokan vannak ahhoz hogy meséljek neked (mondta furán mosolyogva megfogta a karom és kihúzott az udvarra)
-Te lány... (kezdte el a mondatot mire furán néztem rá de nem zavarta) ... mással elhitetheted hogy te Regina vagy meg minden, de velem mint a a legjobb barátoddal ne próbáld meg, köszi!
-Mi?! (lefagytam . . . nem volt legjobb barátom csak Kentin, de ő máshogy nézett ki és kisebb volt)
-Most komolyan nem ismersz meg?! Én vagyok Kentin!
-Kentin?! El se hiszem! (majd szorosan átöleltük egymást)
-De te is változtál, nem is keveset, ha nem ez a ruha lett volna rajtad lehet hogy fel se ismerlek!
-Kedves, bár meg se kéne szólalnom. Amúgy hogy hogy itt vagy?
-Apuék itt kaptak állást. Gondoltam hogy mikor megszokom a sulit megleplek, de én lepődtem meg! (erre a mondatára mindkettőnk elkezdett nevetni ezután becsengettek)
-Basszus fogalmam sincs hova kell mennem! (nyugtalankodtam mire Kentin szembefordít magával)
-Nyugi én már kitájékozódtam, és mivel szerencsédre csak egy 9. osztály van szóval csak A-sok ezért nem kell aggódnod 1. óránk tesi szóval gyere erre van a tornaterem.

Folyatatás...

Prológus

Hello én Jázmin vagyok. Egy normális hétköznapi lány, aki elköltözött Székesfehérvárról fel Budapestre. A múltomról nem szívesen mesélek, de röviden annyi hogy volt egy énekesi karrierem, de egy idő múlva abbahagytam és nevet változtattam Reginára. Csak egy ismerősöm van aki mindenről tud. A legjobb barátom Kentin. Ovis korom óta ismerem és tökéletesen megbízok benne, de mivel hogy mind a ketten elköltöztünk 3 éve ezért általában csak skypeon szoktunk beszélni. Ezek után az első heteimet mutatom meg nektek.